2013. augusztus 14., szerda

Pillangóeffektus  -    Kicsit másképpen nézve ... 

Fénykép - www.tothzsu.hu
Pici változás magadban, cunami az életedben ...

Túl látni a saját falainkon túlra nagyon nehéz. Van aki az egész életet úgy éli le, hogy talán meg sem próbálja, hogy átkukkancson a falon túlra, és van aki minden erejét megfeszítve igyekszik, hogy kisebb - nagyobb sikereket el tudjon érni. Én is így vagyok ezzel. Ma már tudatosan próbálom a rózsaszín szemüveget levéve figyelni az életet, a kapcsolataimat, magamat.
Régebben hamar elítéltem az embereket, csak azért, mert nem úgy látták a dolgokat, ahogy én azt elképzeltem. Ha konfliktusba keveredtem valakivel, természetesen mindig a másik fél volt a hibás (ki más?), és mind ezért persze nagyon zabos tudtam lenni. A megbocsátást felesleges időpocsékolásnak gondoltam. Saját magamat zártam be a keserűség várába, majd nyalogattam a sebeimet, és persze haragudtam mindenkire, hogy nekem milyen nehéz is az életem. Aztán el jött a pillanat, hogy be kellett látnom, hogy ez így nem mehet tovább, ennyi elég volt, azért nekem is vannak hibáim és tényleg rá kell, hogy jöjjek, minden belőlem indul ki. Ha én nem változtatok a hozzáállásomon, akkor semmi sem lesz jobb az életemben.

Az első lépés, amin kapásból el is véreztem, az az volt, hogy meg lássam magamat a helyzetekben. Észrevenni magamban mi a gyújtópontja annak az adott szituációnak. Nagy levegő egy lépést hátra lépni, és úgy nézni az adott konfliktust. "Külső" szemlélőként tekinteni magamra. Számomra ez azért is nehéz, mert az érzelmek szoktak ilyen helyzetekben vezérelni. Szinte érzem, ahogy megbokrosodik bennem a sárkány és csak tombol ... mindent felégetve maga körül ... ami azért sok jóra nem vezet. Szerintem az is nagyon fontos, hogy ha utólag is meglátom, a hibámat, tudjak bocsánatot kérni, és igyekezni kiküszöbölni a helyzeteket. Gyökeresen kitépni tulajdonságokat, alapvető emberi jellemeket magunkon megváltoztatni nem egyszerű, de igyekezni kell. Igyekszem. Azt mondják az életéveid számának 10%-ának megfelelő idő kell ahhoz, hogy tudjál alapvető tulajdonságaidban változni, nálam ez több mint 3 évet jelent. 3 év tudatos odafigyelést, napi rendszeres "munkát".

Ma ha bosszant egy dolog valakiben, akkor felteszem a kérdést magamnak, hogy miért zavar az az adott probléma, milyen élő dolog bennem, amivel nem akarok magamban szembenézni, és inkább a másikra vetítem ki. Ha nem megy a férjemet szoktam megkérni, hogy segítsen nekem meglátni a helyzetet. Sokszor még így sem igazán látok rá magamra ... néha több hónap kell, hogy leessen a tantusz, de a válasz előbb vagy utóbb megjön, csak figyelni kell.

És így szépen apránként megpróbálom lebontani a falaimat ... lépésről - lépésre ... és az apró kis tettek, hatalmas változásokat hoznak nekem az életemben. Ma már teljesen másképp nézem magamat ... és persze azt is tudom, hogy ez még csak a kezdet. Még messze van a cunami vége.

Fénykép - www.tothzsu.hu



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése